A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság éves elszámolása tartalmazza:
a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében,
b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített – lejárt – követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is,
c) az a)-b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve,
d) a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyieszköz leltárát,
e) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, továbbá
f) a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban.
Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást.
Az elszámolás elofadásáról a rendes éves közgyűlés határoz, a jelenlévők egyszerű szavazattöbségével.
Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani .
A számviteli törvény alapelveivel összhangban kell állnia az elszámolásnak.
Az elszámolással szemben alapkövetelmény:
– pénzforgalmi szemléletben készüljön
– egyezzen a főkönyvi adatokkal és bizonylatokkal alátámasztott legyen
– év végi záráshoz igazodjon
– a tulajdonosok befizetéseit tartalmazó kimutatás egyezzen meg a megfelelő analitikus nyilvántartással, az összes befizetés a főkönyvi adatokkal azonos összeget tartalmazzon.
a) költségvetéssel való összevetése
Az elszámolásnak nemcsak az a célja, hogy a tulajdonostársaknak rálátásuk legyen arra, hogy mit költöttek hanem lehetőséget kell biztosítani, hogy a költségvetéssel összevessék és ha eltérés van arra vonatkozó magyarázatot kérjen.
Ezért az év végi elszámolásnak a költségvetéssel azonos szerkezetben kell íródnia, táblázatos rendszerben, hogy a költségvetés illetve az elszámolás egymás mellé kerüljön.
Az elszámolás a naplófőkönyv adatait tartalmazza, (azzal egyeznie is kell) azonban annál több információt tartalmaz.
Az elszámolás külön részletezi a bevételeket illetve a kiadásokat a kettő közötti különbség a záró egyenleg, amely vagy pozitív vagy 0 összegű.
Amennyiben pozitív összeg a záróegyenleg, megjelöli a bankszámlákat valamint a pénztárban lévő készleteket így annak összességének a záróegyenleg összegével kell megegyeznie.
Az éves elszámolásban év végi kötelezettségként azokat a számlákat kell feltüntetni, amelyek fizetési kötelezettsége december 31.-ig jelentkezik.
b) név szerinti tulajdonosok tartozók listája
A közgyűlésre a közös képviselőnek el kell készíteni a tartozók listáját, ezen név szerint fel kell tüntetni a tartozók nevét, illetve tartozásának összegét. Jelölni kell, hogy mekkora összegű áthozattal kezdte az évet a tartozó.
A közös képviselőnek kell bemutatnia, hogy milyen lépéseket tesz a tartozások behajtása érdekében ezek a következők lehetnek:
– felszólítás, ügyvédi felszólítás,
– fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása a bírósághoz,
– jelzálogjog bejegyzése az albetétre,
– ügyben bírósági tárgyalás van folyamatban,
– végrehajtási eljárás van folyamatban,
– egyezség jött létre a tartozás részletekben történő megfizetéséről.
Feltüntetésre kell kerülni a közösség egészét terhelő tartozásokat is.
A tartozók listája kizárólag a tulajdonosok ismerhetik meg, ezért kifüggeszteni lépcsőházba nem jogszabályszerű.
c) tárgyi eszközök listája
A tárgyi eszközöket szerepeltetni kell az elszámolásban, azonban erre vonatkozó külön forma nincsen.Pl. ha a Társasháznak van egy irattárolásra alkalmas szekrénye azt kell rögzíteni, hogy a leltár szerint egy iratok tárolására alkalmas szekrénye van.
Az elszámolás tekintetében- amennyiben a kiadások között szerepeltettük a tárgyévi felújítási célú megtakarítást is – a következő egyezőségnek kell teljesülnie
– házipénztár nyitóegyenlege
– üzemeltetési számla nyitó egyenlege
– felújítási számla nyitó egyenlege
– nyitó követelések (melyek a naplófőkönyvben is szereplenek)
– nyitó kötelezettségek (a naplófőkönyv szerinti)
– bevételek összesen
– kiadások összesen (tartalmazza a tárgyévi megtakarításokat)
– tárgyévi megtakarítások (ami a kiadások között szerepel)
– záróegyenleg
– házipénztár záró egyenlege
– üzemeltetési számla záró egyenlege
– felújítási számla záró egyenlege
– záró követelések (melyek a naplófőkönyvben is szerepelnek)
– záró kötelezettségek (naplófőkönyv szerinti)
– záróegyenleg
Azért szükséges a tárgyévi megtakarításokat hozzáadni a tárgyévi megtakarításokat a nyitóegyenleghez mivel a kiadások között szerepletettük ( az üzemeltetési oldalról kiadtuk a pénzt) de az valójában nem került elköltésre, csak átvezettük egy másik számlára.
Az elszámolásra részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzat megállapíthat. Ilyenkor ezek figyelembe vétele mellett kell elkészíteni az elszámolást. Előfordulhat, hogy részközgyűlésnek van önálló döntési jogköre ilyenkor elkülöníthető gazdálkodása van a tulajdonostársaknak.
Az elszámolás ellenőrzését a számvizsgáló bizottság végzi el, miután havonta köteles ellenőrizni a bizottság a közösség pénzforgalmát az elszámolás kapcsán nem nagyon merülhetnek fel új problémák.
Javasolt, hogy a tulajdonosok számára a számvizsgáló bizottság észrevételeit, illetve az elszámolás elfogadására tett javaslatát az elszámolással együtt a közös képviselő küldje meg.
Kapcsolódó
Közös költség összege
Egyéb,Közös költség tartozás
Egyéb,Közös költség fizetés
Egyéb,Közgyűlés lebonyolítása
Egyéb,Közgyűlés előkészítése
Egyéb,Közös költség elszámolás
-
Kategória