Társasházi jogszabályok – a közös képviselőre vonatkozó rész

A 2003.évi CXXX társasházakról szóló törvény szabályozza a közös képviselő valamint Társasházkezelő feladatait.
A közös képviselő szabályozása mellett megjelenik az intézőbizottság is. Az intézőbizottság gyakorlatilag közös képviselői feladatokat lát el, azzal a különbséggel, hogy legalább három tagja van a testületnek. Az intézőbizottság választása akkor indokolt, ha a Társasház albetétszáma azt indokolja, de erre külön jogszabályi rendelkezés nincs.

A szerző álláspontja szerint a 100 albetétszám feletti ingatlanok esetében, ha pl. több lépcsőház vagy akár műszakilag osztott épületről van szó, akkor az elkülöníthető egységek élére érdemes a bizottság tagjainak a megválasztása.

A közös képviselő vagy az intézőbizottság a Társasház vonatkozásában a következő feladatokat látja el:

a) a közgyűlés határozatait előkészíti, illetve végrehajtja, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljen a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek.

A közgyűlés határozatainak az előkészítése magába foglalja a közgyűlés összehívását. A közgyűlésen érvényes határozatot abban az esetben lehet hozni, ha a jogszabályban előírt határidők betartása megtörténik.

Miután a bíróság joggyakorlat azt mutatja, hogy formai okokra a közgyűlési határozatokat éppen a meghívó kézhezvételének szabályszerűségére támadják, így mindenképpen javasolt a részletszabályok kidolgozása a Szervezeti és Működési Szabályzatban.
Rendes közgyűlés esetében a közgyűlési meghívót 8 (naptári) nappal a közgyűlés megtartása előtt meg kell küldeni a tulajdonos címére. Lehet postaládába való bedobással illetve személyesen valamint tértivevényes ajánlott levélben. Minden esetben igazolható módon kell történnie a meghívó megküldésének még azt is bizonyítani kell, hogy névre szólóan határidőben lehetősége volt a tulajdonosnak az átvételre. A tulajdonosi lista ellenőrzése minden esetben a közös képviselő dolga a közgyűlés megtartása előtt, hiszen ha a képviseletet ellátó személy nincs tisztában a tulajdonosokkal a meghívót sem áll módjában megküldeni számára.

A rendkívüli közgyűlés esetében nem kell tartani a 8 nappal korábbi meghívó kiküldését. A megismételt közgyűlés – melynek napirendi pontjai megegyeznek a rendes közgyűlés napirendi pontjaival, ha a meghívóban kikötik – a jelenlévőktől függetlenül határozatképes. Határozatait egyszerű többséggel hozza, ami azt jelenti, hogy az igen szavazatoknak meg kell haladni a nem és a tartózkodás arányát. A megismételt közgyűlést összehívni a rendes közgyűlés napjára nem lehet, kivéve ha szervezeti és működési szabályzatban erről külön rendelkeznek.

b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében.

Az épület fenntartás körébe tartozik:a Társasház műszaki állapotának felmérése után valamennyi közös tulajdonban álló és a felépítményhez tartozó dolog fenntartásáról való gondoskodás (pl. villanykörte csere, takarítás, szemétszállításról való gondoskodás, ablak törés esetén csere)

c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit.

A közös képviselőnek, pontosan tudnia kell miből áll össze a közös költség. A közös költség meghatározása illetve emelése a közgyűlés hatáskörébe rendelet feladat. A Szervezeti és Működési Szabályzatban kell részletesen rögzíteni, ha a tulajdoni hányadtól eltérő közös költség fizetési mód áll fenn, abban az esetben milyen szempontrendszer szerint kell a tulajdonosoknak fizetni azt. A bíróságokon általában a vízfogyasztás (azaz vízórával bíró illetve vízóra nélküli közös költség meghatározásából ) alakulnak ki viták, illetve ha eltérnek a tulajdoni hányad szerinti közös költség meghatározásától abban az esetben milyen szempontrendszer szerint történik az.

A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat.

A társasház-kezelői tevékenység olyan önálló feladatkör, amelynek ellátásához szükséges a társasház fenntartásával, működésével összefüggő gazdasági, műszaki és jogi követelmények ismerete.

A társasházkezelő a tevékenységi körén belül:
a) a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan,
b) a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,
c) a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.

Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A gazdálkodó szervezet köteles a tevékenység folytatására irányuló szándékát a hatóságnak bejelenteni.

A ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő személyekről, illetve gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet.

A hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése a természetes személy közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke részére előírhatja a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, amennyiben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a tulajdonostársak megbízása alapján, a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellátja. Az ilyen közgyűlési határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a szakképesítés megszerzésével járó költség megfizetése – ha azt a közös képviselő nem vállalja – a tulajdonostársakat terheli.

Ahhoz hogy társasházkezelő feladatot lásson el magánszemély rendelkeznie kell:
– érettségi bizonyítvánnyal
– cselekvőképes természetes személy
– állandó lakóhelye van
– OKJ szakmai vizsgát letette
– nincs kizárva a társasházkezelői feladat végzéséből
– erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik (közös képviselő illetve egyéni vállalkozó társasházkezelő esetében a közgyűlés dönthet erre való kötelezésről)
– nemleges köztartozásról szóló igazolással rendelkezik (közös képviselő illetve egyéni vállalkozó társasházkezelő esetében a közgyűlés dönthet erre való kötelezésről)
– közös képviselő illetve egyéni vállalkozó társasházkezelő esetében a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes első fokú bíróságtól a végrehajtásra átadott tartozás alóli mentességről szóló igazolások beszerzésre a közgyűlés kötelezheti

Nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja, illetőleg nem láthat el társasház-kezelői tevékenységet:
a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
b) akit ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltó ítélet hatálya alatt,
c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
d) az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.

A társasházkezelő többrétű feladatot lát el. Feladatai közül elsősorban az alábbiakat kell kiemelni.

Kezeli a társasház iratait. Az irat definiálásának különösen fontos jelentősége van,ugyanis a társasház iratait őrzi illetve a megbízatásának megszűnésekor az új közös képviselő számára át kell adni. A társasházkezelőnek az iratokba való betekintést is biztosítani kell, azonban azt, hogy mikor illetve milyen típusú iratokba tekinthet be a tulajdonosközösség azt a szervezeti és működési szabályzatban kell biztosítani.

Adatbázisokba adatokat tölt fel, frissít azaz pontos nyilvántartás vezet a tulajdonosokról illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített adatairól. Naprakészen követi a tulajdonosok változását.

Határidős írásos ügyintézést végez, levelezés folytat le közművekkel illetve a tulajdonosokkal.

Ellenőrzi az aktuális pénzügyi helyzetet, megállapítja a pénzügyi egyenleget, lekönyveli a napi pénzügyi mozgásokat.

A Társasházkezelő fontos feladata, hogy szükség szerint pályázati lehetőségeket keres, pályázatokat ír, kiír, bekéri az árajánlatokat, javaslatokat készít a döntéshozóknak, gondozza a nyertes pályázatokat.

Elkészíti a társasház éves költségvetését, elszámolást, beszámolót készít a közgyűlésnek, a számviteli szabályoknak megfelelően elkészíti a társasház beszámolóját

A tulajdonközösséggel rendszeresen tartja a kapcsolatot ügyfélfogadási időben panaszügyekben eljár, visszajelzést ad, amennyiben a probléma megoldásban előrehaladt átadja a rendelkezésre álló információt. Az ingatlanhasználókkal való kapcsolattartás is feladata közé tartozik, hiszen előfordulhat, hogy huzamosabb időn keresztül meghatalmazás alapján a tulajdonos nevében járnak el. Az ügyintézés adta kereteken belül alkalmazkodik a tulajdonosok vagy ingatlanhasználók igényeihez és személyes jellemzőihez (pl. lelkiállapot, életkor, fogyatékosság).

Amennyiben a Társasház több mint 25 lakásból áll a tulajdonosok maguk közül számvizsgáló bizottságot választanak. A számvizsgáló bizottság ellenőrző tevékenységet lát el a Társasház működése illetve a közös képviselő munkája felett. Ennek keretében a társasházkezelő együttműködik a számvizsgáló bizottsággal.

Az üzembetartás keretében előkészíti és szervezi az ingatlan felújítását. Kapcsolatot tart a szakhatóságokkal a helyi szakvállalkozókkal hogy gondoskodni tudjon a közös tulajdont érintő hibaelártásról, javításokról.

A társasházkezelő a szerződést előkészít (köt) az SZMSZ szerint, megszervezi a szakmunka végrehajtásának ellenőrzését, megbízási és szolgáltatási szerződésekben eljár, értékes