Közös költség összege

A közös tulajdon üzemeltetési, karbantartási, felújítási költségeit a tulajdonosoknak a közös tulajdoni hányad alapján kell viselniük.
A jogszabály szerint, akinek több a külön tulajdona és ezáltal a külön tulajdonra jutó közös tulajdoni hányada, rendelkezési, használati és hasznosítási joga is több, tehát a költségviselés során is arányosan több tehát a költségviselés során is arányosan több a terhe.

A közös tulajdoni hányad szerinti költségviselés, megállapítására két módszert ismerünk:
a) a közös tuladjoni hányad alapján számított havi hozzájárulás

E szerint első lépésként megállapítják az egységnyi tulajdoni hányadra jutó havi közös költség befizetést:
összes tervezett tulajdonosi befizetés
összes tulajdoni hányad x 12 hónap = rá jutó havi közös költség

b) a közös tulajdoni hányad kiszámításának alapjául szolgáló alapeterület szerint történő havi hozzájárulás kiszámítása:
A leggyakoribb módszer a hasznos alapterület alapján számított közös tulajdoni hányad. A 253/1997 (XI.6.) Korm rendelet szerint ez az alapterületnek az a része amelyen a belmagasság 1.9 méter.
A nyitott erkélyek fedetlen teraszok lakáson kívüli tüzelőtároló helyiségek, valamint garázsok területét az alapterület összegzésekor nem kell figyelembe venni.

Általában az alábbi eltéréseket szokták figyelembe venni:
• garázs esetben a hasznos alapterület 40-60%-át számítják be.
• tetőtér beépítésnél, ha az 1.9 alatti terület meghaladja a teljes lakás alapterületének egy harmadát, akkor a hasznos alapterület + a többi alapterület 30-50 %-át számítják.

Első lépésként megállapítják az 1 m2-re jutó havi közös költsgé befizetést
összes tervezett tulajdonosi befizetés egy m2 juó havi
összes alapterület x 12 hónap = közös költség

második lépésként megállapítják a külön tulajdonra jutó havi közös költség hozzájárulási kötelezettségét.
egy m2-re jutó közös költség x a külön tulajdonban lévő lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség közös tulajdoni hányada kiszámításának alapjául szolgáló alapterületével= a tulajdonostárs kötelezettsége.

A társasházak mindegyike a költségvetés karbantartási, felújítási költségeit valamint a rendes gazdálkodási körét meghaladó kiadásokat a közös tulajdoni hányad alapján osztja fel a tulajdonostársak között.
Az üzemeltetés vonatkozásában azonban eltérések mutatkoznak:
• víz és csatornahasználati díj, illetve szemétdíj. Több megközelítés létezik, a szemétdíj vonatkozásában lehet személyenként általány szerint. Víz illetve csatornadíj esetében a költségfelosztás alapja lehet a költségmegosztók használata illetőleg a mellékvízmérővel mért fogyasztás.
• nem lakás céljára szolgáló helyiségek víz és csatornahasználati díjának meghatározása általában a külön tulajdonossal kötött megállapodáson nyugszik és szerencsés ha a ténylegesen mért figyasztás alapján kerül megállapításra a közös költségének az összege.
• közös képviselő díjazását lehet lakásonként illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségenként is számolni.
• garázs, padlástér esetében ha pl. nincs vízvételi lehetősége vízdíjat nem fizet.

A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a közös költség összetételének illetve megállapításának a módját.
Az SZMSZ lehetővé tudja tenni azt, hogy a tulajdoni hányadtól eltérően kerüljön a közös költség megállapítva.
A központi fűtéssel rendelkező társasházak költségvetése:
A központi fűtés és melegvíz – szolgáltatást, valamint távhőszolgáltatást együttesen központos fűtésnek nevezzük.
A központi fűtési rendszert azt különbözteti meg a távhőszolgáltatástól:
• a hőtermelő berendezés az épület alkotórészét képezi, ezáltal az épület tulajdonjogi sorsát osztja, fogyasztói vezeték útján juttatja a hőt a lakásokba
• az épület tulajdonosa jelen esetben a társasház nem gazdálkodó szervként nem üzletszerűen,nyereség szerzés céljából tartja üzemben a központi hőellátó rendszert hanem rendeltetésszerű használat érdekében
• a tevékenysége non-profit jellegűnek minősül, nem közüzemi szolgáltatás.

A szolgáltatást külön költségvetés alapján kell kiszámolni.
A szolgáltatást költségvetésében az alábbi költségeket kell szerepeltetni:

• fűtőanyag költsége
• a központi hőtermelő berendezés áram díja
• a tüzelőanyag rakodásának illetve szállításának költsége
• a fűt és segédmunkás munkabére és járulékai
• vállalkozás keretében végzett fűtői tevékenység
• a kazán illetve tüzelőanyag elhelyezésére szolgáló helyiség, hőtermelő berendezé tisztántartásával felmerülő közvetlen költségek.
• egyév szüksége számlával nyugtával igazolt üzemeltetési költségek összességei.

A szolgáltatás tervezett időtartama és mértéke általában minden társasházban megegyezik a jogszabályban foglaltakkal. A fűtési idény : az év október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időszak.
A költségvetésben a szolgáltatás időtartamát január 01-től április 5.-ig, valamint október 15.-től december 31-ig terjedő időszakra.
A változtatás ebben az esetben az idény hosszabbításához egyszerű többség rövidítéséhez teljes egyhangú tulajdonosi hozzájárulás szükséges.

A társasház fűtés mellett, vagy attól függetlenül melegvíz-szolgáltatást is végezhet. A melegvíz hőmérséklete a jogzsbaályban foglaltaktól nem térhet el, azaz a háztartási és tisztálkodási célt szolgáló melegvízet úgy kell szolgáltatni, hogy a víz hőmérséklete a kifolyó csapoknál legalább +40 C legyen.

A szolgáltatás díjának megállapítása:

A költségvetés az éves kiadások várható összegét tartalmazza, és még a legalaposabb tervezés mellett is eltérhet attól a tényleges költség. A jogszabály szerint mind a meleg-víz mind a fűtési díj összegét un. díjelőleg formájában határozzák meg az éves elszámolás alapján pedig a díj végeleges összege kerül meghatározásra.

A jogszabály a fűtési díj felosztását meghatározza:
– mérés alapján (költségmegosztók segítségével)
– fűtött légtérfogat alapján
– fűtőfelület alapján

A társasházak vonatkozásában kiélesedő probléma sok esetben per tárgya a fenti összeg meghatározása. A társasházak közgyűlés formájában kötelezettek arra, hogy megállapítsák a számítási módot. Gyakran korrekció tényezőket is alkalmaznak, amelybe beleszámítják a lakás kazántól való távolságát a lakás északi vagy tetőn található fekvését.

A társasház végezhet fűtés nélkül és fűtéssel együtt melegvíz szolgáltatást. Amennyiben a társasházban fűtés és meleg-víz szolgáltatás egyidejűleg történik, akkor a költségvetésben a meleg-víz szolgáltatás hőigényét és költségét a két fűtési idény közötti fogyasztással állapítja meg, annak kétszeres szorzatával éves szintre való számítással.
Ebben az esetben a költségvetés a fűtési kiadásainak meghatározása a fűtés valamint melegvíz-szolgáltatás hő-fogyasztásának arányos felosztásával történik.
A szolgáltatás költségvetésének melegvíz-fogyasztására jutó része alapján a melegvíz-hődíjának megállapítása történhet:

– mérés alapján (mellékvízmérők felszerelésével)
– tulajdonosok által megállapított módon pl. a lakásokban élő személyek számára (főre) számítottan.

A díjfelosztás módját a szervezeti és működési szabályzatban kell megállapítani.

Kapcsolódó

Közös költség összege

Röviden

A honlapot ajánljuk közös képviselők illetve társasházkezelők valamint azon tulajdonosok számára, akik társasházkezelőt keresnek Társasházuk számára.

Olvasson tovább

Legfrissebb

Kapcsolat

Cím

1023, Bp. Rómer Flóris u. 55
Dr. IZSÁK ORSOLYA ÜGYVÉDI IRODA

Tel:+36 (1)793 29 53
E-mail: info@kozoskepviselok.hu