A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet.
A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános, illetőleg az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk. rendelkezése az irányadó. Képviseleti jogot – a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül – a képviselőhöz, a társasházhoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazással) lehet létesíteni.
A meghatalmazásnak kötött alakszerűségei vannak. Meghatalmazóként a tulajdonosnak kell aláírnia, jelölnie kell az érintett ingatlant illetve a hozzá tartozó tulajdoni hányadot, derüljön ki, hogy ki a meghatalmazott illetve, hogy melyik közgyűlésre terjed ki.
A közgyűlés határoz:
– a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról,
– a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról,
– a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról [48. § (2) bekezdése],
– minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös képviselő vagy az intézőbizottság, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.
Akár tulajdonos akár közös képviselő, ha úgy érzékeli, hogy Társasházában jogvita alakult ki, mindenképpen javasolnám hozzáértő társasházi jogász ügyvéd részvételét a közgyűlésen.
