Közgyűlés előkészítése

A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze.
Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke legkésőbb tizenöt napon belül nem teljesíti, az ennek leteltét követő nyolc napon belül a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására.

A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen – ki kell függeszteni.
Sürgős esetet – így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását – kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni.
A társasház közgyűlésének összehívása szabályszerű, ha a tulajdonostársak részére a közgyűlésre szóló meghívónak az elküldése, postára adása a közgyűlés időpontját 8 nappal megelőzően megtörtént.
A gyakorlatban a közgyűlési határozatok érvénytelenség megállapítása iránti keresetlevelek tartalma szerint, formai okokra támadják a határozatokat.
A társasházkezelők kevés gondot fordítanak arra, hogy a közgyűlés előtt ellenőrizzék az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosok nevét illetve tulajdoni hányadát.
Ha ez nem történik meg előfordulhat, hogy nem tudja megküldeni a tulajdonos/oknak a meghívót, hiszen nem is ismeri a társasházkezelő a tulajdonosok teljes névsorát. A felperes tulajdonos így eredményesen támadhatja a közgyűlés határozatait. A szerző javaslata, hogy a szervezeti és működési szabályzatban részletesen rögzítse a Társasház meghívó megküldésére vonatkozó szabályait.

A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet.
A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.

Közgyűlések között megkülönböztetünk
– rendes közgyűlést
– rendkívüli közgyűlést
– megismételt közgyűlést
– valamennyi közgyűlés vonatkozásában amennyiben az SZMSZ ekként rögzíti írásbeli szavazásnak van helye.
A rendes közgyűlésre a fentebb irt kötött szabályok vonatkoznak, azaz legalább a közgyűlés megtartása előtt 8 nappal meg kell küldeni a meghívót a tulajdonosoknak.
Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
A rendes közgyűlés vonatkozásában a társasházkezelő kötelezettsége, hogy tájékoztassa a tulajdonosokat, hogy melyek azon napirendi pontok amelyek esetében megismételt közgyűlésen nem tárgyalható tekintettel arra, hogy 2/3 vagy minősített többséget vagy 4/5 tulajdoni hányad jelenléte és szavazását köti ki a jogszabály.
A megismételt közgyűlés időpontját általában a rendes közgyűlés meghívója tartalmazza külön utalással a napirendi pontokra. A rendes közgyűlés meghívója alapján a megismételt közgyűlés ugyanazon naprendi pontokkal kerül megtartásra.
A közgyűlés ez esetben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A szavazatok kiértékelésekor azonban különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ez esetben mit jelent az egyszerű többség.
A szavazatoknál az igen szavazatok számának meg kell haladnia, a nem illetve a tartózkodókkal szavazók tulajdoni hányadát.
Amennyiben a rendes közgyűlés meghívója nem tartalmazza, hogy a megismételt közgyűlés ugyanazon napirendi pontokat tartalmazza akkor a megismételt közgyűlésről a tulajdonosokat új meghívóval kell értesíteni.
A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos – a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó – napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is kitűzhető.
A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos – a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó – napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti-működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik

A rendkívüli közgyűlés a fentebb említett okokból a formai – a közgyűlési meghívót a tulajdonoknak 8 nappal a közgyűlés időpontját megelőzően meg kell küldeni – figyelmen kívül lehet hagyni.
Bírói mérlegelés kérdése, hogy mit lehet konkrétan rendkívüli oknak tekintetni, a jogszabály ugyanis csak utal rá, részletes felsorolást nem tartalmaz.
Az írásbeli szavazáson határozat meghozható. Ebben az esetben a közgyűlési napirendre vonatkozóan a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívásához mellékelt írásbeli határozati javaslatról – ha számvizsgáló bizottság működik, írásbeli véleményének ismeretében – a tulajdonostársak írásban szavaznak Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni. Amennyiben az írásbeli szavazás eredménytelen a közös képviselő társasházkezelő közgyűlést hív össze, amely napirendi pontjai az írásbeli szavazás témái.

Az írásbeli szavazásnak és az eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni.