Fizetési meghagyás

Fizetési meghagyásos eljárás

A fizetési meghagyásos eljárás lényege
Bár 2010. június 1-jével a fizetési meghagyásos eljárás menete jelentősen megváltozott, annak lényege továbbra is annak biztosítása, hogy a jogosultak általában kisebb összegű pénzkövetelésre irányuló, a kötelezett által vélhetően nem vitatott igényüket a peres eljárás elkerülésével tudják érvényesíteni.
A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyításra, a felek meghallgatására nem kerül sor. Az eljárás lényege, hogy a jogosult által bejelentett, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben feltüntetett követelést az arra feljogosított szerv – a jelenleg hatályos szabályozás szerint a közjegyző – a kötelezettel a fizetési meghagyás kibocsátása útján közli, s ha a kötelezett a követelés jogalapját, összegszerűségét nem vitatja – nem él ellentmondással –, úgy a fizetési meghagyást jogerősítő záradékkal látja el. A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős bírói ítéletnek, mely jelenti egyrészt azt, hogy a jogosult ennek alapján végrehajtási eljárást indíthat a kötelezett ellen, másrészről az abban foglalt követelést többé peres eljárásban sem lehet vitássá tenni.

Milyen követelések érvényesíthetőek fizetési meghagyásos eljárás útján?
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan változatlanul csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthetőek az egymillió forint összeget meg nem haladó, pénz fizetésére irányuló követelések. Az ezt meghaladó összegű követeléseket a jogosult választása szerint fizetési meghagyásos vagy polgári peres eljárásban is érvényesítheti.
Fontos megjegyezni, hogy a követelés összegének meghatározásánál a főkövetelés járulékai (kamatok, költségek stb.) figyelmen kívül maradnak, vagyis ha a „tőkekövetelés” csupán a rárakódott késedelmi kamatokkal együtt haladja meg az egymillió forintot, akkor az igény csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető.
Változás, hogy a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban – a korábbi, bírósági fizetési meghagyásos eljárással ellentétben – ingó dolog kiadása iránti igény nem érvényesíthető.

Hogyan zajlik az eljárás?
A fizetési meghagyásos eljárás megindítása – a korábbi szabályozástól eltérően – fő szabályként elektronikus úton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kérelem útján történik. Ügyvédeknek, illetőleg jogi személyeknek – pl. Kft., Rt., lakásszövetkezet – papír alapú ügyintézésre a továbbiakban nincsen lehetősége.
Magánszemélyeknek lehetőségük van a kérelmet bármely közjegyzőnél az erre szolgáló űrlapon, papír alapon írásban benyújtani vagy szóban előadni.
A fizetési meghagyás kibocsátása – a kötelezett részére történő megküldése – alapvetően papír alapon, postai úton történik. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyásban foglaltakat vitatja, a kézbesítéstől számított 15 napon ellentmondást nyújthat be a közjegyzőnél. Az ellentmondás folytán az eljárás perré alakul, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező polgári bíróság előtt folytatódik tovább.

A korábbi, bírósági eljáráshoz képest a közjegyzői eljárás előnye annak gyorsasága: a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény szigorú – az elektronikus ügyintézés esetében a papíralapúnál rövidebb – határidőket állapít meg a közjegyző részére a pl. a fizetési meghagyás kibocsátása, illetőleg a kötelezetti ellentmondás jogosulttal való közlése vonatkozásában. Amennyiben a közjegyző a határidőt elmulasztaná, úgy a rendszer útján az iratok a közjegyző nevében automatikusan kézbesítésre kerülnek.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az eljárásért – tekintettel arra, hogy már nem bírósági hatáskörbe tartozik – nem illetéket, hanem eljárási díjat kell fizetni, melynek összege az alapeljárásban az érvényesített követelés 3%-a, de nem lehet kevesebb 5.000,- Ft.-nál, illetőleg annyiszor 1.000,- Ft.-nál, ahány fél az eljárásban érdekelt. Az eljárási díj maximális összege 300.000,- Ft. Az eljárási díjat elektronikus benyújtás esetén bankkártyával kezdeményezett átutalással, papír alapon történő benyújtás esetén készpénz-átutalási megbízással – csekken – kell megfizetni.

Tekintettel arra, hogy az eljárás fejében nem bírósági eljárási illeték, hanem eljárási díj fizetendő, nem vonatkoznak rá az illetéktörvényben foglalt kedvezmények – így a társasházakat a közös költség követelés esetén megillető tárgyi illetékfeljegyzési jog sem. Lehetőség van azonban arra, hogy a természetes személy fél, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, kérelemre részleges vagy teljes költségfeljegyzési jogban részesüljön, mely által mentesül a költségek előzetes lerovása alól. A jogosult kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg terjesztheti elő.

Amennyiben az eljárás perré alakul, a bírósági eljárási illetékbe az eljárási díj összege beszámít.

Kapcsolódó

Fizetési meghagyás

Röviden

A honlapot ajánljuk közös képviselők illetve társasházkezelők valamint azon tulajdonosok számára, akik társasházkezelőt keresnek Társasházuk számára.

Olvasson tovább

Legfrissebb

Kapcsolat

Cím

1023, Bp. Rómer Flóris u. 55
Dr. IZSÁK ORSOLYA ÜGYVÉDI IRODA

Tel:+36 (1)793 29 53
E-mail: info@kozoskepviselok.hu