22/2009 Alkotmánybírósági határozat a távhőszolgáltatásról való leválás

22/2009. (II. 26.) AB határozat
Közzétéve a Magyar Közlöny 2009. évi 23. számában
AB közlöny: XVIII. évf. 2. szám

—————————————————————

149/H/2004

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének
vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Miskolc Megyei Jogú
Város Közgyűlése által a Miskolc Megyei Jogú Város Építési
Szabályzatáról alkotott 21/2004. (VII. 6.) sz. önkormányzati
rendelet 30. § (11) bekezdése törvénysértő, ezért azt
megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezés e határozat Magyar Közlönyben
történő közzétételének napján veszti hatályát.

2. Az Alkotmánybíróság a Miskolc Megyei Jogú Város
Önkormányzatának Közgyűlése által Miskolc Megyei Jogú Város
városrendezési, városépítési és szabályozási előírásairól
alkotott többször módosított 84/1997. (XII. 20.) számú rendelet
módosításáról szóló 32/2003. (VII.1.) sz. rendelet 1. §-a és 3.
§ (2) bekezdése törvényességi vizsgálatára irányuló eljárást
megszünteti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.

Indokolás

I.

A megyei közigazgatási hivatal vezetője – miután a képviselő-
testület törvényességi észrevételének nem adott helyt – a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban:
Ötv.) 99. § (2) bekezdés b) pontja alapján, az
Alkotmánybíróságnál kezdeményezte Miskolc Megyei Jogú Város
Önkormányzatának Közgyűlése által Miskolc Megyei Jogú Város
városrendezési, városépítési és szabályozási előírásairól
alkotott többször módosított 84/1997. (XII. 20.) számú rendelet
(a továbbiakban: Árt.) módosításáról szóló 32/2003. (VII.1.)
sz. rendelet (a továbbiakban: Ártm.) 1. §-a és 3. § (2)
bekezdése törvényellenességének megállapítását, és ex tunc
hatályú megsemmisítését. Az Ártm. úgy módosította az Árt. 18. §
(4) bekezdés c) pontját, hogy megtiltotta a
távhőszolgáltatással ellátott épületeknél a távhőszolgáltatási
rendszerről való leválást.

Az indítványozó álláspontja szerint ezzel a szabályozással a
képviselő-testület túllépte a távhőszolgáltatásról szóló 1998.
évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt1.) 6. § (2) bekezdés
c) pontjában, valamint 53. § (8) bekezdés e) pontjában kapott
rendeletalkotási felhatalmazásának kereteit és a szabályozás
ellentétes a Tszt1. 35. § (2) bekezdésében foglalt
szabályokkal.

Az indítvány benyújtását követően Miskolc Megyei jogú Város
Közgyűlése megalkotta a Miskolc Megyei Jogú Város Építési
Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII. 6.) sz. rendeletét (a
továbbiakban: Mész.), amelynek 46. §-a hatályon kívül helyezte
az Árt.-t és ezzel együtt hatályát vesztette az Ártm. is. A
jogszabályi változásokra tekintettel az indítványozó
módosította indítványát. Mivel kisebb eltérésekkel, de
tartalmát tekintve az Ártm. vitatott szabályával azonos
szabályt tartalmaz a Mész. 30. § (11) bekezdése, az
indítványozó indítványát kiterjesztette a Mész. 30. § (11)
bekezdésére.

Az indítványozó kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság
mérlegelje az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.
törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdésében
foglaltak alkalmazásának lehetőségét, és ex tunc hatállyal
semmisítse meg a vitatott rendelkezéseket tekintettel arra,
hogy azt a jogbiztonság követelménye ugyanakkor az érintett –
távhőszolgáltatásról leválni szándékozó – nagyszámú jogalany
fontos érdeke indokolja.

Tekintettel arra, hogy a Mész. 30. § (11) bekezdésének ex tunc
hatályú megsemmisítése csupán a 2004. augusztus 1-jét követően
indult ügyekben jelent megoldást, – a korábban indult és
függőben levő eljárások nagy számára és a további nagyszámú
panaszügyek megelőzése érdekében – az indítványozó kérte azt
is, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg azt is, hogy az
Ártm. 1. §-a és 3. § (2) bekezdése – a megalkotásától a
hatályon kívül helyezéséig terjedő időben, illetőleg a
visszamenőleges hatály időszakában – alkotmányellenes volt.

Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az
indítvány benyújtását követően az Országgyűlés új törvényt
alkotott a távhőszolgáltatásról. Az Alkotmánybíróság az
indítvány elbírálásakor hatályos törvényi rendelkezések alapján
végzi el az önkormányzati rendelkezések törvényességi
vizsgálatát, ezért a Mész. 30. § (11) bekezdésének
törvényességét a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII.
törvénynek (a továbbiakban: Tszt.2.) – a Tszt.1. indítvánnyal
hivatkozott szabályaihoz hasonló tartalmú – rendelkezései
alapján vizsgálta.

II.

Az Alkotmánybíróság eljárása során a következő jogszabályi
rendelkezéseket vette figyelembe.

1) Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése:
„(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet
alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű
jogszabállyal.”
2) A Tszt.2.-nek a helyi önkormányzat rendelalkotási hatáskörét
meghatározó szabályai:

„6. § (2) Az önkormányzat képviselő-testülete:
a) rendeletben határozza meg a távhőszolgáltató és a
felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a
hőmennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét
is;
b) ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói
feladatokat, valamint rendeletben határozza meg az
áralkalmazási és díjfizetési feltételeket. A szolgáltatói
hőközponti, a felhasználói hőközponti, valamint hőfogadó
állomási mérés közötti eltérésekre való tekintettel az
önkormányzat képviselő-testülete külön díjalkalmazási
feltételeket határozhat meg ezen mérések esetére. Az
önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt
köteles a fogyasztóvédelmi hatóság, továbbá a felhasználói
érdekképviseletek véleményét kikérni. A véleményalkotáshoz
szükséges információkat az önkormányzat képviselő-testülete az
ármegállapítás előtt 20 nappal köteles a felhasználói
érdekképviseletek rendelkezésére bocsátani;
c) rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol
területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi
szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése;
d) megállapítja a távhőszolgáltatás szüneteltetésének és a
felhasználók korlátozásának feltételeit, a korlátozás
szabályait és sorrendjét, valamint a távhőszolgáltató azzal
kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
e) rendeletben határozza meg az új vagy növekvő távhőigénnyel
jelentkező felhasználási hely tulajdonosától kérhető
csatlakozási díjat;
f) rendeletben határozza meg a szolgáltatói hőközpontok e
törvényben előírt megszüntet