21/2009 Alkotmánybírósági határozat a távhőszolgáltatásról való leválás

21/2009. (II. 26.) AB határozat
Közzétéve a Magyar Közlöny 2009. évi 23. számában
AB közlöny: XVIII. évf. 2. szám

—————————————————————

874/H/2003

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének
vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Tiszaújváros
Városi Önkormányzat Képviselő-testülete által a
távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény
rendelkezéseinek Tiszaújváros területén történő végrehajtásáról
alkotott 34/2005. (XII. 23.) önkormányzati rendelet 4. § (1)
bekezdése és 16. § (4) bekezdése törvénysértő, ezért azt
megsemmisíti.

A megsemmisített rendelkezések e határozat Magyar Közlönyben
történő közzétételének napján vesztik hatályukat.

2. Az Alkotmánybíróság a távhőszolgáltatásról szóló 1998.
évi XVIII. törvény rendelkezéseinek Tiszaújváros területén
történő végrehajtásáról szóló 36/1999. (XII. 28.) sz.
önkormányzati rendelet módosításáról rendelkező 14/2002. (V.
31.) sz. önkormányzati rendelet törvényellenességének
megállapítására irányuló eljárást megszünteti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.

Indokolás

I.

A megyei közigazgatási hivatal vezetője – miután a képviselő-
testület törvényességi észrevételének nem adott helyt – a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban:
Ötv.) 99. § (2) bekezdés b) pontja alapján, az
Alkotmánybíróságnál kezdeményezte Tiszaújváros Önkormányzatának
Képviselő-testülete által alkotott 14/2002. (V. 31.) sz.
rendelet (a továbbiakban: Ör.2.) törvényellenességének
megállapítását, és ex tunc hatályú megsemmisítését. A képviselő-
testület e rendeletével a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi
XVIII. törvény rendelkezéseinek Tiszaújváros területén történő
végrehajtásáról szóló 36/1999. (XII. 28.) sz. önkormányzati
rendeletet (a továbbiakban: Ör.1.) módosította oly módon, hogy
a város meghatározott távhőszolgáltatással ellátott területein
elrendelte a távhőszolgáltatás kötelező igénybevételét.

Az indítványozó álláspontja szerint ezzel a szabályozással a
képviselő-testület túllépte a távhőszolgáltatásról szóló 1998.
évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt1.) 6. § (2) bekezdés
c) pontjában, valamint 53. § (8) bekezdés e) pontjában kapott
rendeletalkotási felhatalmazásának kereteit és a szabályozás
ellentétes a Tszt1. 35. § (2) bekezdésében foglalt
szabályokkal.

Az indítvány benyújtását követően az Országgyűlés új törvényt
alkotott a távhőszolgáltatásról. A távhőszolgáltatásról szóló
2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.2.) alapján a
képviselő-testület is új rendeletet fogadott el a
távhőszolgáltatásról. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi
XVIII. törvény rendelkezéseinek Tiszaújváros területén történő
végrehajtásáról alkotott 34/2005. (XII. 23.) önkormányzati
rendelet (a továbbiakban: Ör.3.) hatályon kívül helyezte az
Ör.1.-t, és ezzel együtt hatályát vesztette az Ör.2. is.

A jogszabályi változásokra tekintettel az indítványozó
módosította indítványát. Mivel kisebb eltéréssel, de tartalmát
tekintve az Ör.2. vitatott rendelkezésével azonos szabályt
tartalmaz az Ör.3. 4. § (1) bekezdése és 16. §-ának (4)
bekezdése, az indítványozó indítványát kiterjesztette az Ör.3.
ezen szabályaira.

Az Ör. 3.-nak ezek a szabályai, amelyek a város meghatározott
területére kötelezően és kizárólagos jelleggel írják elő a
távhőszolgáltatás igénybevételét, és ezen a területen
megtiltják a közüzemi szerződés felmondását, illetőleg a
távfűtés megszüntetését sértik a Tszt.2. szabályait, mert a
képviselő-testület e szabályok megalkotásával túllépte a Tszt.2
5. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott rendeletalkotási
felhatalmazása kereteit és ellentétes a Tszt.2 38. §-ában
foglaltakkal.

Az indítványozó kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság
mérlegelje az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.
törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdésében
foglaltak alkalmazásának lehetőségét, és ex tunc hatállyal
semmisítse meg a vitatott rendelkezéseket tekintettel arra,
hogy azt a jogbiztonság követelménye ugyanakkor az érintett –
távhőszolgáltatásról leválni szándékozó – nagyszámú jogalany
fontos érdeke indokolja.

Tekintettel arra, hogy az Ör.3. 4. § (1) bekezdésének és 16. §
(4) bekezdésének ex tunc hatályú megsemmisítése csupán a 2006.
január 1-jén, illetve az azt követően indult ügyekben jelent
megoldást, – a korábban indult és függőben levő eljárások nagy
számára és a további nagyszámú panaszügyek megelőzése érdekében
– az indítványozó kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság
állapítsa meg azt is, hogy az Ör.2. 1. §-a 2002. június 1-jétől
2005. december 31-ig alkotmányellenes volt.

Az indítványozó az Ör.2. 2. §-a felülvizsgálatára irányuló
indítványát visszavonta.

II.

Az Alkotmánybíróság eljárása során a következő jogszabályi
rendelkezéseket vette figyelembe.

1) Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése:
„(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet
alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű
jogszabállyal.”
2) A Tszt.2.-nek a helyi önkormányzat rendelalkotási hatáskörét
meghatározó szabályai:

„6. § (2) Az önkormányzat képviselő-testülete:
a) rendeletben határozza meg a távhőszolgáltató és a
felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a
hőmennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét
is;
b) ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói
feladatokat, valamint rendeletben határozza meg az
áralkalmazási és díjfizetési feltételeket. A szolgáltatói
hőközponti, a felhasználói hőközponti, valamint hőfogadó
állomási mérés közötti eltérésekre való tekintettel az
önkormányzat képviselő-testülete külön díjalkalmazási
feltételeket határozhat meg ezen mérések esetére. Az
önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt
köteles a fogyasztóvédelmi hatóság, továbbá a felhasználói
érdekképviseletek véleményét kikérni. A véleményalkotáshoz
szükséges információkat az önkormányzat képviselő-testülete az
ármegállapítás előtt 20 nappal köteles a felhasználói
érdekképviseletek rendelkezésére bocsátani;
c) rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol
területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi
szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése;
d) megállapítja a távhőszolgáltatás szüneteltetésének és a
felhasználók korlátozásának feltételeit, a korlátozás
szabályait és sorrendjét, valamint a távhőszolgáltató azzal
kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
e) rendeletben határozza meg az új vagy növekvő távhőigénnyel
jelentkező felhasználási hely tulajdonosától kérhető
csatlakozási díjat;
f) rendeletben határozza meg a szolgáltatói hőközpontok e
törvényben előírt megszüntetésének, illetve a szolgáltatói
hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének forrását,
határidejét és egyéb feltételeit;
g) rendeletben határozza meg az e törvény 43. § (3)
bekezdésében foglaltak megvalósításának módját és határidejét.”

„52. § (2) A Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzatban
foglaltakkal összefüggésben az önkormányzat képviselő-testülete
rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg.”

„60. § (3) Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben
szabályozza a 6. § (2) bekezdésében és az 52. § (2)
bekezdésében meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat.”

3) A Tszt.2.-nek a távhőszolgáltatásra irányuló közüzemi
szerződés felmondására, illetőleg a távhőellátás
megszüntetésére vonatkozó szabályai:

„38. § (1) Az általános közüzemi szerződés határozatlan időre
szól. Az egyedi közüzemi szerződés – ha a felek eltérően nem
állapodtak meg – határozott időtartamra szól.

(2) Az általános közüzemi szerződést a felhasználó 30 napos
felmondási időpontra, a kormány e törvény végrehajtásáról szóló
rendeletében meghatározott módon mondhatja fel, ha együttes
feltételként:
a) a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi
közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább
négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul és az
épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más
hőellátást valósít meg;
b) a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára,
és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
c) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói
berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki
átalakításával merülnek fel;
d) a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása
lehetővé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.

(3) Amennyiben a felhasználó az általános közüzemi szerződést a
(2) bekezdés alapján felmondja, ismételt távhő-szolgáltatási
közüzemi szerződés megkötéséhez a távhőszolgáltató
üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges.

(4) Egyedi közüzemi szerződést az egyéb felhasználó a
szerződésben meghatározott felmondási idővel, az abban
meghatározott időpontra mondhatja fel.

(5) Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületben lévő,
külön tulajdonban és külön használatban álló épületrészben
kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész
tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az
általános közüzemi szerződés módosítását, ha együttes
feltételként:
a) a megszüntetéshez a távhővel ellátott épület tulajdonosi
közösségének valamennyi tagja hozzájárul;
b) az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú
hőellátást valósítanak meg, amely az épület távhőellátását
biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető;
c) a megszüntetés nem okoz jelentős kárt az épület többi
tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi,
használói, bérlői jogait;
d) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói
berendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének
megszüntetésével összefüggésben szükséges műszaki
átalakításával merülnek fel;
e) a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévő
rendszer lehetővé teszi és az nem ütközik egyéb jogszabályba.”

4) Az Ör.3. indítvánnyal vitatott szabályai:
„4. § (1) A levegőtisztaság védelme érdekében a fűtési
energiaellátását továbbra is kötelezően távhővel kell
biztosítani a jelenleg távhővel ellátott épületekben.
Kötelezően távhővel ellátandó az Örösi út páros oldala a József
Attila úttal bezárólag, József Attila út páratlan oldala, Lévay
József út páratlan oldala, a Szederkényi út páratlan oldala, a
Liszt Ferenc út páros oldala, a Munkácsy Mihály út páros és
páratlan oldala, a Bartók Béla út páros és páratlan oldala, a
Mátyás király út páros és páratlan oldala által lehatárolt
terület, amelyen belül új létesítmény építése esetén a fűtési
energia távhővel történő biztosításától eltérni csak abban az
esetben lehet, ha a távhőszolgáltató az új létesítmény
hőigényét műszaki okokból kielégíteni nem tudja, vagy annak
kiépítése a szolgáltató számára kimutathatóan gazdaságtalan.
(2) A távhőellátás fejlesztésének lehetséges további területei,
az épületek, családi házak fűtésének környezetvédelmi, levegő-
tisztaságvédelmi szempontból lehetséges további megoldásai a
város általános és részletes rendezési terveiben kerülnek
meghatározásra.”

„16. § (4) A rendelet 4. §-ában körülhatárolt, kötelezően
távhővel ellátott területen belül a távhőszolgáltatást
igénybevevő felhasználók, épületrészek díjfizetői
a) a levegőtisztaság védelme,
b) a felhasználók kármegelőzése, valamint
c) a távhőszolgáltatási rendszer gazdaságos üzemeltetésének
szempontjait figyelembe véve a közüzemi szerződés felmondását
és a távhőszolgáltatás megszüntetését nem kezdeményezhetik.”

III.

Az indítvány megalapozott.

A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét az Alkotmány
44/A. §-a, valamint az Ötv. 16. §-a határozza meg. Az Alkotmány
44/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi képviselő-
testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat,
a 44/A. § (2) bekezdés kimondja, hogy az önkormányzat rendelete
nem lehet ellentétes magasabb színtű jogszabállyal. Az Ötv. 16.
§ (1) bekezdése szerint a képviselő-testület önkormányzati
rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi
társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény
felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.

A távhőszolgáltatás helyi közszolgáltatás, a Tszt.2. 6. § (1)
bekezdése alapján a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények
távhőellátásának biztosítása a települési önkormányzat
kötelezettsége. Így, mint minden közüzemi szolgáltatásra, a
távhőszolgáltatásra is irányadók a polgári jognak a közüzemi
szolgáltatásokra vonatkozó általános érvényű jogszabályi
előírásai, és a távhőszolgáltatás sajátosságaira tekintettel a
szolgáltatás biztonságának, a fogyasztók érdekeinek védelmében,
valamint más energiaellátást szabályozó jogszabályi
előírásokkal való összhang biztosítása érdekében külön törvény,
a Tszt.2. határozza meg a távhőszolgáltatás speciális
szabályait. A távhőszolgáltatás biztosítása tehát olyan helyi
közfeladat, amely törvényi szabályozás alatt áll. Erre
tekintettel az önkormányzat rendeletalkotási szabadsága
korlátozott, a képviselő-testületet csak a törvény
felhatalmazása alapján, a törvények keretei között illeti meg a
szabályozás joga.

A települési önkormányzat rendeletalkotási hatáskörébe tartozó
szabályozási tárgyköröket a Tszt.2. 6. § (2) bekezdése,
valamint 52. § (2) bekezdése határozza meg, a 60. § (3)
bekezdése kifejezetten kimondja azt is, hogy a képviselő-
testület e szabályok keretei között alkot rendeletet.

A Tszt.2. 6. § (2) bekezdés c) pontja alapján a képviselő-
testület arra rendelkezik felhatalmazással, hogy rendeletében
kijelölje azokat a területeket, ahol területfejlesztési,
környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján
a távhőszolgáltatás fejlesztése célszerű. A Tszt.2.
rendeletalkotási felhatalmazást tartalmazó rendelkezései
alapján a képviselő-testületnek arra nincs felhatalmazása, hogy
rendeletében kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás
igénybevételét és megtiltsa a közüzemi szerződés felmondását.

A távhőszolgáltatás – különösen a lakossági felhasználók
tekintetében – természetes monopolhelyzetet élvező
szolgáltatás, ezért a távhőszolgáltatás szabályozásában
kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének.

Amint arra a Tszt.2. indoklása is rámutat, a fogyasztóvédelem
egyik fontos eleme a szolgáltatás igénybevevőjének az a joga,
hogy a közüzemi szerződést felmondhatja. Ezért a Tszt.2. a
felhasználó jogaként szabályozza az általános közüzemi
szerződés felmondását, azzal, hogy a 38. §-a részletesen
szabályozza a felmondás feltételeit, ezzel biztosítva azt, hogy
a szerződés felmondása más felhasználók jogait ne korlátozza,
azok tulajdonában kárt ne okozzon, illetőleg ne veszélyeztesse
a szolgáltatói és a felhasználói rendszer zavartalan működését.
A Tszt.2. ugyanezen §-a lehetőséget ad a törvényi feltételek
betartása mellett, távhővel ellátott épületben, épületrészben a
távhőszolgáltatás igénybevételének megszüntetésére is.

Az Ör.3.-nak az az előírása, amely meghatározott távhővel
ellátott területen kötelezővé teszi a távhőszolgáltatás
igénybevételét, illetőleg megtiltja a közüzemi szerződés
felmondását, ellentétes a Tszt.2. 38. §-ában foglalt
rendelkezésekkel is.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az
Vr.3. 4. § (1) bekezdésében és 16. § (4) bekezdésében foglalt
szabályozás ellentétes a Tszt.2. szabályaival, így sérti az
Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért az Ör.3. e
rendelkezéseit megsemmisítette.

Az Ör.3. megsemmisített rendelkezései az Abtv. 42. § (1)
bekezdése alapján e határozatnak a Magyar Közlönyben történő
közzétételének napján vesztik hatályukat.

Tekintettel arra, hogy a közüzemi szerződés felmondására,
illetőleg a távhőszolgáltatás igénybevételének megszüntetésére
csak a Tszt.2. 38. §-ában szabályozott feltételek teljesülése
esetén kerülhet sor, az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a
vitatott szabályok ex tunc hatályú megsemmisítését sem a
jogbiztonság, sem a jogalanyok nyomós érdeke nem indokolja.

Az Alkotmánybíróság – főszabályként – hatályos jogszabály
alkotmányellenességét vizsgálja. Hatályát vesztett jogszabályi
rendelkezés csak a konkrét normakontroll eseteiben, akkor
képezheti alkotmánybírósági eljárás tárgyát, ha annak
alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés, azaz az eljárás az Abtv.
38. §-ában szabályozott bírói kezdeményezés, illetőleg a 48. §
szerinti alkotmányjogi panasz alapján folyik. (335/B/1990. AB
határozat, ABH 1990, 261, 262.; 570/B/2005. AB határozat, ABH
2007, 2737.) Tekintettel arra, hogy az indítvány nem tartozik e
körbe, az Alkotmánybíróság az Ör.2. törvényellenességének
megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást – az
Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak
közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe
foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü határozat (ABH 2003, 2065.) 31. §
a) pontja alapján – megszüntette.

Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben történő
közzétételét az Abtv. 41. §-a alapján rendelte el.

Budapest, 2009. február 23.

Dr. Holló András Dr. Kiss László
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter
alkotmánybíró

Kapcsolódó

21/2009 Alkotmánybírósági határozat a távhőszolgáltatásról való leválás

Röviden

A honlapot ajánljuk közös képviselők illetve társasházkezelők valamint azon tulajdonosok számára, akik társasházkezelőt keresnek Társasházuk számára.

Olvasson tovább

Legfrissebb

Kapcsolat

Cím

1023, Bp. Rómer Flóris u. 55
Dr. IZSÁK ORSOLYA ÜGYVÉDI IRODA

Tel:+36 (1)793 29 53
E-mail: info@kozoskepviselok.hu